Németországban a csökkenő szervadományozási hajlandóság és a műszívek fejlesztésének technikai újdonságai sokrétűen hatnak a klinikai gyakorlatra. A fejleményeknek nem csak a specialisták számára van nagy jelentőségük. Milyen eredményre számíthatnak az új szívre váró betegek? Mikor lehet célszerű a terminális szívelégtelenség kezelésében a műszívbeültetés stra­tégiáját követni, milyen szövődmények határozzák meg a szívátültetés és a műszíves ellátás hosszú távú lefolyását? Ezeket a súlypontokat tárgyaljuk az alábbiakban, abban a reményben, hogy olvasóink értékes információkat kaphatnak betegeik mindennapi kezeléséhez.

A szív és a vese számos módon hatnak egymásra: az egyik szerv műkö­dési zavara a másik működésében is zavart generálhat. Az így kialakuló betegségek kezelése a kórképek összetettsége miatt interdiszciplináris együttműködést kíván. A cikk áttekinti a két szerv működésének klinikailag fontos összefüggéseit, és foglalkozik a legújabb terápiás lehetőségekkel is.

A szívizom gyulladása életkorra való tekintet nélkül bármikor kialakulhat. Lefolyása változó: a betegség lehet tünetmentes, de esetenként sürgős­ségi és intenzív terápiás ellátást igényel. Az autoimmun, illetve a vírusos eredetű akut és krónikus miokarditisz terápiájára specifikus kezelési mód­szerek állnak rendelkezésre. Ezek alkalmazása előtt azonban el kell végezni a szívizom-biopsziát.

A cikk az akut miokardiális infarktus szövődményeként fellépő kardiogén sokk kór­élettanát, előfordulását, kimenetelét és kezelési lehetőségeit tekinti át. Kieme­li a véletlen besorolásos klinikai vizsgálatok tanulságait, és sokoldalúan elemzi a kardiogén sokk szakmai ajánlások szerinti terápiáját a korai revaszkularizációtól a gyógyszeres kezelésen át a mechanikus keringéstámogatásig. Hangsúlyozza a szerző, hogy a korai revaszkularizáció arányának növelése érdekében további erő­feszítésekre van szükség.

Infarktus okozta kardiogén sokkban mindig gyors reperfúzióra kell törekedni. A perkután coronaria-intervenció (PCI) során acetil-szalicilsavat, clopidogrelt és glikoprotein IIb/IIIa receptor antagonistát kell adni. A 75 év feletti életkor nem zárja ki a PCI-t kardiogén sokkban, a döntést személyre szólóan, a beteg biológiai életkorának megfelelően kell meghozni. Vigyázat: a vérzéskockázat idősebb korban nő! Az intraaortikus ballonpumpa használatát kardiogén sokkban annak ellenére ajánlják, hogy ezzel kapcsolatban nem áll rendelkezésre elegendő adat. Az eszközt célszerű minél korábban (a PCI előtt vagy alatt) használni. Más keringéstámogató eszközök alkalmazása még értékelés alatt áll. Kardiogén sokkban a dobutamin az elsőként választandó inotropikum és a noradrenalin az elsőként választandó vazopresszor. Ha a beteg nem reagál megfelelően a dobutaminra és noradrenalinra, levosimendannal további hemodinamikai javulás érhető el.